Interjú A. O. Estherrel

Mindig velünk vannak. Talán nem látjuk őket, de ha szükség van rájuk,  megérezzük jelenlétüket... Aki ismer, tudja, hogy sosem voltam  igazán kibékülve semmilyen vallással vagy éppen spirituális dologgal. Van egy szkeptikus és realista énem, aki minduntalan visszarántott, ha elgondolkodtam a Mennyország létezésén. Vajon tényleg van Isten? Na, és angyalok?
Az elmúlt napok során kedves ismerősöm kezembe adta édesanyja kedvenc könyvsorozatának első részét,  mely már első soraival egészen új világa varázsolt és új alapot adott meglátásaimnak. A. O. Esther hazánk egyik kiemelkedő írónője, ki angyalokról szóló, Összetört glóriák című könyvsorozatával segít egészen új értelmet adni földi létünknek. A történet egyaránt romantikus, elgondolkodtató, oktató jellegű, melyben megjelennek őseink mitológiái, valós múltjai és rengeteg kitalált teremtmény.
Hosszú, már-már kimerítő levelet írtam Eszternek, szinte nem is bízva a válasz esélyében, személye azonban egyszerűen lehengerlő. Magabiztosságával, kitartásával, kedvességével és inspiráló szavaival képes volt egészen új irányt adni az életemnek, amiért őszintén hálás vagyok neki.
 Lehetőségem nyílt feltenni fejemben sorakozó kérdéseimet, melyekre készséggel válaszolt, olykor olyan részletekbe is beavatva, melyet egészen idáig máshol még nem hozott nyilvánosságra. 

Bevallom, kicsit ideges vagyok, végtére is te eredeti szakmád szerint újságíró vagy. Amikor interjút adsz az nem olyan, mint mikor a hóhért akasztják?
Az első alkalom furcsa volt, mégis, minden percét imádtam. J Mostanra megszoktam az ilyen helyzeteket. Boldog vagyok, ha a könyveimről és a munkámról kérdeznek. A kérdések olykor többet mondanak, mint a kritikák, hiszen ezekből pontosan lejön, mi foglalkoztatja a kérdezőmet a történetemmel vagy a karaktereimmel kapcsolatban és ez jó.

Azt nyilatkoztad korábban, hogy az Összetört glóriák könyvsorozat egy álom alapján született. Ebből merítetted a cselekményeket is, vagy csak az alapötletet szolgáltatta?
A könyv alapgondolata egy tanmese nyomán született meg. Az ominózus történet címe: Az ördög és az angyal.  Érdemes elolvasni! A történet szerint a Mennyországból alászáll egy kicsi angyal, hogy megjavítsa a Pokol leggonoszabb ördögét. A küldetés kilátástalannak tűnik, és bár tudja, odalent sok fájdalom, kín és szenvedés várja majd, mégis belevág, hiszen sziklaszilárd a hite és a szíve tele van szeretettel.
Nos, ez volt az alap momentum, amelyből kipattant a szikra, és amely alapján eldöntöttem, az én főhősnőm is ilyen lesz, mint ez a jóságos kicsi angyal... Maga, a cselekmény azonban merőben más, pláne, hogy az ötödik kötetre már nagyon népes, olykor több száz fős „gárdával” dolgozom, de mostanra a mellékszereplők száma is háromtucatnyira duzzadt. A történet szálai a valós és fiktív történelmi városokon túl a múltba és a jövőbe nyúlnak, álmokon és látomásokon keresztül „futnak” a Földön, a Pokolban és időnként a Mennyországban. Írni valójában a mai napig „álomból” írok, tehát nem tudatosan alakítom az eseményeket, hanem hagyom, hadd sodorjon a képzeletem és a szívem...

Megírni egy könyvet, nehéz feladat, de egy egész könyvsorozatot annál is nehezebb. Az elejétől fogva meg volt az ötlet az egész sorozatra, vagy a folytatások csak menet közben alakultak ki?
Mivel az Elveszett lelkek volt életem első regénye, a kezdet kezdetén nem gondolkodtam a folytatáson, de ahogy elkezdtem írni, a történet egyszerűen életre kelt. Nem én alakítottam, magát alakította. Én csak elmeséltem, amit láttam. Egymás után „érkeztek a filmek” a lelkembe, az álmaimba, én pedig csak győztem megírni őket. Végig úgy éreztem, ebben a kaland-sorozatban nagyon sok erő, szín és újdonság van, és amíg ez így van, érdemes folytatni... :)

A negyedik kötet már megjelent, de mielőtt az ötödik is napvilágot látna, egy újabb könyvsorozatod, a Gombnyomásra első kötetét vehetik kézbe olvasóid, mondanál róla néhány szót?
A Gombnyomásra című regény merőben más, mint az Összetört glóriák, mégis, a stílusát, a filmszerűségét, a hangulatát tekintve szerintem már az első néhány sorból felismerhető, hogy ő is az én „gyermekem”. Ez egy jövőben játszódó romantikus kalandregény, talán a sci-fi kategóriába is belefér, lévén, hogy 2222-ben, egy jövőbeli, ultramodern technológiával felszerelt városban játszódik. A főhősnőm egy átlagosnak tűnő diáklány, Mia Milton, akiről azonban hamar kiderül, hogy minden, csak nem átlagos. A történet érdekessége a jövő megalopoliszát, Manipurát övező fényfal, amely a békés harmóniában élő városlakókat elválasztja a kitaszított emberektől, és az odakint ólálkodó mutánsoktól. Az ÚJ Világ rendje szerint, a Dimenzióváltást követően az emberek képesek arra, hogy lássák egymás auráját, így nem titok többé, ki, milyen lelkületű, mik a szándékai és milyen mértékben képes a fejlődésre. A társadalom könyörtelen: kitaszítja mindazokat, akiktől veszélyeztetve érzik magukat, nem törődve azzal, hogy ez igazágos-e vagy nem. Tehát a világ a fal két oldalán merőben különböző. Odakint középkori viszonyok és vérfürdők, odabent luxussal körülvett békés harmónia vár a jövő emberére. Mia egy véletlen pech-sorozat eredményeképpen a falon kívül találja magát, és a lelki erején múlik majd, képes-e boldogulni a vadak között, vagy hiábavaló volt rövidke kis élete. A kalandjai során egy halott orvos szelleme segíti, aki azt sugallja újra és újra a lánynak: ha kideríti a rejtélyt, egy gombnyomásra megváltozik majd a világ...

Az Összetört glóriákban rengeteg mondai elemet használtál, legfőképpen a Skandináv mitológiát alapul véve. Bevallom, személy szerint én is imádom az Isteneikről szőtt történeteket. Mi adta az alapot, hogy őket is belefűzd a történetbe?
Imádom a mitológiát, kiváltképp a skandináv mitológiát és az északiak hitvilágát. Az Edda-versek számomra ékkövek az irodalom palettáján. Rajongok a skandináv mondákért, versekért, mítoszokért és mesékért. Nem véletlen, hogy Tolkientől kezdve Richard Wagneren át Walt Disney-ig sok-sok művész és író nyúlt ezekhez a témákhoz, hiszen a bennük szereplő lényekben rengeteg fantázia és lehetőség rejlik, amit csak tovább kell álmodni és megszületik a csoda... :)

Hány kötet várható még Sophiel kalandjairól?
Az ötödik kötetet most írom, és bár októberre terveztük a megjelenését, lényegesen korábban, júniusban a boltokban lesz. :) (Ezt neked mondtam el először.) Hatrészesre terveztem az Összetört glóriákat, de később spin-off sorozatokkal folytatom majd az angyalaim és a boszik kalandozását. Ez az olvasóim ötlete volt, és annyira megtetszett, hogy azonnal igent mondtam rá. Így Elijahék és a boszik visszatérnek még, csak más időben és más helyszíneken.

Nemrégiben meséltem egy nagyon jó barátomnak a könyvről, mire a történet rövid ismertetése után csak ennyit kérdezett: Akkor ez most olyan, mint a Twilight? Bár a történet alapvetően egészen más, az alaptörténet, a jó és rossz szerelme mégis hasonlóságot von közéjük, ahogyan a nem teljesen emberi karakterek is. Hogyan vélekedsz erről? Igen, átvitt értelemben olyan, mint a Twilight. Romantikus, de veszélyes szerelem, bonyodalmakkal, misztikummal megspékelve. A lényegi különbség, hogy míg a vámpírok voltaképp halottak, az én szereplőim nagyon is élnek. :)
De hangulatát tekintve párhuzamot húzhatunk. Én nagyon szeretem Stephenie Meyert és a Twilight sagát, minden kötetet megvettem és rongyosra olvastam. Az én történetem annyiban más, hogy a második kötettől kedve a skandináv mitológia vastagon átszövi a cselekményt, illetve komoly „időutazást” teszünka Perzsa Birodalomba. A boszorkányaim ugyanis Cyrus, perzsa király gyermekei, így azt az érát is bemutattam, a masszagétákkal vívott csatától kezdve a lüdekkel való háborún keresztül a Kroiszosszal kötött egyezségig. Tehát a történelem is helyet kap a kötetekben, hiszen a szereplőim több ezer évesek, így van mire visszaemlékezniük.

Elég sok könyvet olvastam már életem során, ám bevallom mostanában egyre inkább szembetűnik mennyi történet alakul azonos vonások szerint. A legtöbb esetben a női főszereplőt, csak úgy, mint a te történetedben Sophielt, több férfi is szereti, neki eddig választania kell. Mit gondolsz, miért olyan közkedvelt motívum az írók körében ez a szerelmi háromszög- esetlegesen több szög. Ez lenne az, amire a legtöbb nő titkon vágyik?
Én azt gondolom, az élet ilyen. :) A csinos és kellemes természetű nőknek általában több „ostromlója” akad, ebben nincs semmi rendkívüli. Aki tisztességes, úgysem él a felkínálkozó lehetőséggel, aki meg mégis, lelke rajta. Rengeteg emberrel beszélek és még többet meghallgatok. Hiszed vagy sem, a történetek java háromszögekről vagy sokszögekről szól... a mai világ ilyen, az emberek nem ragaszkodnak foggal-körömmel a kapcsolataikhoz. A nagyanyáink idejében még életreszóló házasságokat kötöttek, ma azonban, ha valami nem működik egy kapcsolatban, az emberek rohannak a válóterembe vagy szakítanak. Ezt nem én találtam ki, ez a valóság. A férfiak vadászok, kedvüket lelik a nők megszerzésében. Nyilván, amelyiknek van szíve, ha megtalálta a párját, leáll, de amelyik fontosabbnak tartja önmaga boldogságát/élvezetét, egy életen át fut a szoknyák után. Szerintem álságos dolog lenne olyan regényt írni, amiben a szerelmespár tudomást sem vesz a környező világról, minden idilli és soha semmi probléma vagy nehézség nem árnyékolja be a kapcsolatukat. Az is hazudik, aki azt állítja, hogy a házassága/kapcsolata mellett „megvakult”. Attól, hogy az ember elkötelezi magát a másik mellett, még pontosan látja, hogy a mási nem képviselői között akadnak nagyon is vonzó, kedves és vicces egyedek, akik hatnak rá. :) Emberek vagyunk, érzelmekkel, álmokkal és vágyakkal. Meg kell tanulnunk kordában tartani őket, és megbecsülni azt, amink van. De önbecsapás lenne azt állítani, hogy aki révbe ért, aztán vakon és süketen él tovább.
Sokan szóvá tették, hogy Sophiel több férfinek is tetszik. Érdekes, hogy arról nem szól a fáma, hogy az első kötetben egy háremnyi szépség szerelmes Elijahba, sőt, Mizariel, Diril is érte epekedik, de Bardoért, Gabrielért és a többi angyalért, de még Sahranferért is odavannak a nők... ez azért elgondolkodtató, nem? :)

Mivel magam is belekóstoltam már az írás rejtelmeibe életem során, jól tudom, hogy sokszor olyan ez, mint egy hullámvasút. Biztos neked is vannak pillanatok, mikor annyi minden kavarog a fejedben, hogy megfoszt az ihlettől. Hogyan küzdesz meg ezekkel a helyzetekkel?
Sosem volt még olyan, hogy ne lett volna „ihletem”. Tudom, hogy ez a rém minden írót kísért, de én nem ihletből írok. Amióta az eszemet tudom, az álmok világában élek. Halak-ember vagyok, a lényem egyik része folyton odaát van és nagyon jól érzi magát... Egész nap látom a magam filmjeit, így ha a gépemhez ülök, inkább az okozza a nehézséget, melyikkel foglalkozzak elsőként. Jelenleg egy könyvet írok, a Kristályfényt, mégis, pontosan tudom már, milyen lesz a Gombnyomás második része és a következő sci-fim, hogyan alakul majd az első spin-off regényem és a régóta rám váró vikinges történetem.

Van bármilyen rituálé, amit megteszel, mielőtt írni kezdenél, vagy egyszerűen csak elkezded papírra vetni a gondolataidat bárhol és bármikor?
Az angyalaimra gondolok, és megkérem őket, segítsenek abban, hogy nagyon jó és szép történeteket írhassak a nagyvilágnak, és megköszönöm, hogy velem vannak. Ez minden, amit megteszek, mielőtt a gépemhez ülök.

Mi a helyzet az angol nyelvre fordított írásaiddal? Hogy áll a nemzetközi karriered jelenleg?
Gőzerővel dolgozunk a nemzetközi sikerért, és úgy tűnik, nem hiába..., de erről majd hamarosan hírt adok az oldalamon, mert jelenleg épp pezsgőpukkasztás előtti fázisban vagyunk, és úgy illik, hogy megvárjuk a tósztot. :)

Szeretném egy olyan kérdéssel zárni az interjút, mely szinte már elcsépelten hangzik. Hogyan látod magad és a pályafutásod tíz év múlva?
Nemzetközileg elismert íróvá szeretnék válni, akinek a könyveit milliók szeretik szerte a világon. Szeretném, ha a levelesládámat elárasztanák a japán tinik, a brazil fantasy rajongók és az amerikai könyvimádók levelei. Minden országba el szeretnék menni, hogy találkozzak az olvasóimmal és beszélhessek velük. Rengeteg történetet szeretnék még írni, igazi, nagy mesélővé akarok válni, akárcsak a példaképeim.
Szeretném egyszer azt mondani Arnold Schwarzeneggernek, hogy köszönöm, hogy hitet adot és meggyőzött arról, nem számít, ha senki nem hisz bennem, mert minden azon múlik, én mit hiszek, és hajlandó vagyok-e a végsőkig elmenni a céljaimért.
Szeretném, ha a sikerem a családom sikere is lenne, mert ők mindig velem voltak és a szeretetük nélkül nem lennék az, aki vagyok. Mindenhová velük utazom majd, talán egyszer lesz egy lakókocsink, amivel bejárhatjuk a világot.  :)
Nagy álmom, hogy az Összetört glóriák és a Gombnyomás-trilógia filmvászonra kerüljön, és a családommal együtt részt vehessek majd a forgatásokon, és személyesen is megismerhessem a kedvenc színészeimet, rendezőimet, a forgatókönyvírókat, egyszóval, az egész stábot. Tudom, hogy nagyon fogom élvezni, ésbiztos vagyok benne, hogy sikerülni fog!
Szeretnék karitatív munkát vállalni, és segítő kezet nyújani mindazoknak, akiknek szüksége van rá. Szeretném, ha az emberek hinnének az angyalokban, a Jóisten szeretetében, és abban, hogy semmi sem lehetetlen. Valójában órákon át tudnék mesélni a terveimről, de a legfontosabbak ezek.

Őszintén hálás vagyok, hogy megválaszoltad kérdéseimet! :)       
Nagyon jó kérdéseket állítottál össze, élmény volt rájuk válaszolni! Köszönöm a lehetőséget!

Eszter eddig megjelent könyveit az alábbi linken tekinthetitek meg: ITT